– A multirezisztens kórokozókkal történő fertőzések évente mintegy hétszázezer ember halálát okozzák világszerte. Azonnali nemzetközi összefogásra és cselekvésre van szükség, mert ha nem lépünk, akkor az éves halálozási szám 2050-re várhatóan eléri a tízmilliót, ami több, mint a daganatos megbetegedések okozta halálozás – hangsúlyozta lapunknak Szabó Dóra, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének igazgatója.
Tudományos kihívások
Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia természetes jelenség: 1923-ban, a penicillin felfedezését követően nem sokkal már megjelent az első penicillinre rezisztens baktérium. Emiatt a penicillint módosították, továbbá úgynevezett új támadáspontú antibiotikumok kerültek forgalomba. A korai antibiotikum-fejlesztési programok gyors sikerei azonban azt eredményezték, hogy az antibiotikumokat mérlegelés nélkül kezdte el használni és használja a mai napig a társadalom.
Az „aranykorszak” után a nagy gyógyszeripari vállalatoknak komoly tudományos kihívásokkal kellett szembenézniük, hogy új antibiotikumokat keressenek, ám az 1970-es és 80-as években felhagytak az antibakteriális gyógyszerek fejlesztésével.
– Az antibiotikumok nem megfelelő használata elősegíti a rezisztencia kialakulását mind a kórházi, mind a természetes környezetben. Fontos tudni, hogy a baktériumok rezisztenciájának kialakulása természetes genetikai folyamat. A több antibiotikum-csoporttal szemben rezisztens baktériumokat multirezisztens kórokozóknak nevezzük, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem vagy kevés antibiotikum hatékony ellenük, így az általuk okozott fertőzések esetében rendkívül korlátozottak a terápiás lehetőségek. Ezek a kórokozók, amelyek a legtöbb antibiotikumra rezisztensek, leggyakrabban kórházi környezetben, valamint szociális intézményekben és idősek otthonában vannak jelen – magyarázta a professzor.
Köztünk jár a baj
Nemcsak világviszonylatban, hanem Európában, hozzánk sokkal közelebbi országokban is gondot jelent az antibiotikumok túlzott használata. A lakossági antibiotikum-(túl)használat miatt Európa-szerte magas a multirezisztens baktériumokkal fertőzöttek száma.
– A Healthcare in Europe adatai szerint a járóbeteg-ellátásban a legtöbb antibiotikumot Romániában írták fel, őket követi Bulgária és Görögország, ahol éveken keresztül szabályozatlan volt a lakosság antibiotikumokhoz történő hozzáférése, így magas a rezisztens baktériumok aránya. Azonban a franciáknál, a lengyeleknél és a spanyoloknál is igen magas ez az arány.
A legalacsonyabb antibiotikum-felhasználást Ausztriában és Hollandiában jelentették, de hazánkban is egészen jó a helyzet, huszonnyolc országból az ötödik helyen állunk
– részletezte Szabó Dóra. A kórházi ellátás során a legtöbb készítményt Csehországban, Bulgáriában, Litvániában és Horvátországban használták fel, míg a legkevesebbet Hollandiában, Izlandon és Magyarországon.
A multirezisztens kórokozók jelenléte szűrővizsgálattal igazolható az egészségügyi intézményekben, majd a betegek izolálásával ezek terjedését meg lehet akadályozni; éppen ezért kiemelten fontos a kórházakban és a szociális otthonokban ápoltak esetén a megfelelő higiénés szabályokat betartása.
A multirezisztens kórokozók tünetmentes hordozása azonban nem csupán a környezetre, hanem magára a betegre is veszélyes, hiszen potenciális fertőzésforrás, a multirezisztens baktérium a nyálkahártyán átjutva súlyos fertőzést (például véráramfertőzés, tüdőgyulladás) idéz elő. A fertőzések gyakran alap- és társbetegségekkel rendelkező betegeknél alakulnak ki, ami hozzájárul a magas halálozási arányhoz.
Indokolatlanul sok alkalmazás
Szabó Dóra kiemelte: különösen aggasztó, hogy az antibiotikum-rezisztencia megjelenése az állatokban és a környezetben is komoly globális problémát jelent. Ennek oka az antibiotikumok túlzott felhasználása a humángyógyászat mellett az állatorvosi gyógyászatban, valamint a mezőgazdasági ágazatokban.
A világ vezető egészségügyi szervezetei és felügyeleti rendszerei az antibiotikum-rezisztenciát kiemelkedő globális problémaként kezelik a növekvő népesség, a nemzetközi kereskedelem, a fokozódó globalizáció, valamint az állati élelmiszerek iránti megnövekedett kereslet miatt. A nem megfelelő higiénia, valamint az antibiotikumok, illetve azok maradványainak ürülékkel, trágyával és ipari szennyvízzel történő környezetbe juttatása pedig tovább súlyosbítja a problémát
– fejtette ki a szakember, aki arra is kitért, a legújabb elemzések azt mutatják, hogy az antibiotikumok hatására kialakuló rezisztens mutánsok szélesebb körű elterjedését az emberek mobilitása is elősegíti. Az endémiás területekre, például az Ázsiába utazók nagyobb kockázatnak vannak kitéve, és gyakran rezisztens baktériumokkal kolonizálódva térnek vissza.
– A multirezisztens kórokozókkal történő fertőzések megelőzése és kezelése mellett kiemelten fontos, hogy az antibiotikumok használatát racionalizáljuk és a lakosság tudatában legyen annak, hogy milyen következménnyel jár az antibiotikumok indokolatlan használata. Ha nem lépünk, a multirezisztens kórokozók terjedése miatt, súlyos árat kell majd fizetnünk – figyelmeztetett a Semmelweis Egyetem professzora.
